A bejegyzést írta:
Molnár Beatrix, logopédus, gyógypedagógus, szakértői bizottság tagja
A logopédia és a mutizmus
A logopédia a beszédzavarok kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, korrekciójával foglalkozó komplex tudomány. Az általános gyógypedagógia speciális ága, a terápiát logopédus végzi.
A mutizmus szituatív és szelektív, emberekhez, helyzetekhez köthető beszédgátlás, de nem tekinthető specifikus, csak a beszédet és nyelvet érintő beszédproblémának, ezért ellátása sem elsődlegesen logopédus feladata. A szelektív mutizmus terápiája pszichológiai, pszichoterápiás beavatkozást igényel.
A szelektív mutizmus, avagy a diagnózis felállítása
A tudományos kutatások és megfigyelések egyre nagyobb számban találnak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szelektív mutizmus szorongásos betegség, Gyakran társul egyéb pszichiátriai betegségekkel. Vannak, akik fejlődési problémákkal, megkésett beszédfejlődéssel való kapcsolatát hangsúlyozzák. A szelektív mutizmus diagnózisának felállításához több kritériumot sorolnak fel a szakemberek (DSM-5 diagnosztikai klasszifikációs rendszer alapján):
- A beszéd állandó hiánya bizonyos szociális helyzetekben, ahol az elvárható (iskola), annak ellenére, hogy egyéb szituációban (otthon) a beszéd megtartott.
- A tünetek szignifikáns funkcióromlást okoznak az oktatási és foglalkozási területeken, valamint a szociális kommunikáció terén.
- A zavar legalább egy hónapos fennállása.
- A megszólalás elmaradása nem tulajdonítható az adott szociális helyzetben szükséges beszélt nyelv ismerete hiányának vagy nem kellő ismeretének.
- A zavar nem magyarázható kommunikációs zavarral (pl. dadogás).
Természetesen komorbiditás is előfordul, tehát több zavar együttes jelenléte, mely mutizmus esetében is gyakori. Gyakran előfordul nyelvi késést, nyelvi zavart mutató gyermekeknél, hogy következményes tünetként idegen környezetben kevésbé cserfesek, visszahúzódóak, kérdésekre inkább nem válaszolnak, vagy mutogatnak, hiszen zavarja, frusztrálja őket, hogy környezetük, ill. az aktuális beszélgetőpartner nem érti tisztán a mondandójukat. Társulhat pszichiátriai kórképekhez, illetve más szakemberek különböző fejlődési kórképekkel való kapcsolatot hangsúlyozzák.
Ha gyermeket a környezete elfogadja olyannak, amilyen, akkor már fél sikerünk van. Érdemes iskolaválasztásnál, a pedagógusokkal (óvódapedagógusok, tanítók) is egyeztetni, megismerkedni velük. Akár a többi gyermeknek tartott érzékenyítéssel.
Mutista gyermek is lehet beszédhibás?
Igen, igényelhet logopédiai beavatkozást. A logopédia lehet a kezelés része. Első körben a gyermekorvos, védőnő, pedagógus észlelik a tüneteket, az extrém félénkséget, visszafogott kommunikációs késztetést. Fontos, hogy mindig szakember feladata, hogy az egyes problémákat azonosítsa, a tüneteket más kórképek tüneteitől (mint autizmus, kifejező beszéd zavara, pszichiátriai kórképek, szeparációs szorongás, intellektuális képességzavar) elkülönítse, súlyosságát megállapítsa, a szülő célzott kikérdezésével, anamnézis felvételével, a gyermek vizsgálatával strukturális és spontán kommunikációs helyzetekben.
A pedagógiai szakszolgálatok feladata
A szülők és pedagógusok nevelő-oktató munkáját segítsék. Itt találhatók azok a szakemberek, akik az eltérő fejlődésmenetű, különleges figyelmet, bánásmódot igénylő gyermekeket vizsgálják, nevelési tanácsadást nyújtanak, terápiás javaslatot tesznek a gyermek problémájához igazodva, egyénre szabottan. Súlyos esetben a pedagógiai szakszolgálatok a szülővel egyetértésben, megyei szakértői bizottsághoz küldik a szelektív mutizmussal küzdő gyermeket, ahol orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatok alapján sajátos nevelési igényt is megállapíthatnak, tehát a továbbiakban különleges bánásmódot, szakellátást igényel a nevelési-oktatási intézményben.
Az ellátottak köre
A logopédiai ellátást igénylők köre azon gyermekekből, ill. gyermekcsoportokból tevődik össze, akiket a logopédiai szűrővizsgálat megállapítása alapján a logopédus terápiára irányít. Ezen kívül a logopédiai ellátás történhet a szakértői bizottság, egyéb szakemberek javaslata alapján, valamint a szülő kérésére.
Az ellátás színtere:
- az óvodákban, iskolákban,
- pedagógiai szakszolgálatoknál ambuláns keretek között.
Munkaformák:
- egyéni terápia,
- csoportterápia.
Logopédiai terápiák:
- a beszédészlelés és beszédmegértés zavara,
- megkésett beszédfejlődés,
- pöszeség,
- orrhangzós beszéd,
- beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),
- diszfónia,
- nyelvlökéses nyelés,
- olvasás-, helyesírás- és számolás zavar megelőzése és kezelése.
Beszédzavarral, beszédhibával küzdő gyermekek/tanulók kezelése során a logopédus maga állapítja meg és szervezi meg a szükséges vizsgálatokat, és ezek lebonyolításában a szülőnek segítséget nyújt. A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás alapján tanácsot tud adni a szülőnek, hogy hová forduljon, vagy a megfelelő szakemberrel maga is felveszi a kapcsolatot. Sok esetben nemcsak vizsgálat, hanem párhuzamos terápia vagy egyéb segítség miatt javasolja mások bevonását. Kezdeményezésére és irányításával a gyermek/tanuló intézményen kívüli szolgáltatásokat igényelhet. A gyermekek/tanulók egy része a közoktatási intézményen belül működő fejlesztéseken vehet részt. Az iskolai tanév időtartamát tekintve a szorgalmi időszak első heteiben a logopédus a gyermekek/tanulók szűrését végzi és kialakítja a tanév munkarendjét. A tanév végén történik meg a logopédiai kezelésben részesült gyermekek beszédállapotának minősítése.
Fenti cikkből újra kiderül, hogy mennyire különbözőek vagyunk, és hogy a szelektív mutizmus is mennyire összetett, soktényezős lelki „betegség”, amelynek fizikai tünetei közé tartozhat akár a beszédzavar, beszédhiba is.
Olvastad a cikk előző részét? Ha nem volt rá időd, most itt megteheted: A logopédia és a szelektív mutizmus kapcsolata I.
Ha szeretnéd, hogy a benned keletkező nehézségekkel könnyebben megbirkózz, akkor tarts velem a Lélekmelengetők sorozatban is.
