Szerző: Csupor Éva, klinikai szakpszichológus
Minden betegség esetében, így a mentális betegségek esetében is egészségügyi irányelvek (angol kifejezéssel guideline-ok) határozzák meg a választandó kezelési lehetőségeket. A mutizmus kezelése során elsődlegesen pszichoterápia, ezen belül is a viselkedésterápia alkalmazandó. A viselkedésterápia önmagában vagy más kiegészítő terápiákkal kombinálva egyaránt bizonyítottan hatékony. Egyes esetekben azonban szükség lehet gyógyszeres kezelésre is. Sok esetben a szülők meglepetten fogadják, ha a pszichológus vagy pszichiáter felveti a gyógyszer szükségességét. Egy kisgyereknek gyógyszert adni ijesztőnek tűnhet, de bizonyos esetekben elengedhetetlen és hatékony kiegészítője lehet a pszichoterápiának. Ebben a bejegyzésben szeretném tisztázni a gyógyszerrel kapcsolatos kérdéseket, kételyeket.
Mikor van szükség gyógyszeres kezelés alkalmazására?
Az első kérdés az lehet, hogy miért, illetve milyen esetekben van szükség gyógyszeres kezelés alkalmazására. Elsősorban akkor, ha a szorongásos tünetek annyira erősek, hogy akadályozzák a viselkedésterápia kivitelezését. A túlzott mértékű szorongás ebben az esetben megakadályozza a gyermekkel való együttműködést. Először azonban minden esetben megfigyeljük, hogy hogyan reagál a gyermek a pszichoterápiás lépésekre, megpróbálunk vele terápiás kapcsolatot kialakítani, pszichoterápiás módszerekkel a szorongását oldani. Amennyiben azonban a szorongás láthatóan nem oldódik, akkor érdemes elgondolkodni a gyógyszeres terápia szükségességén, hiszen minél tovább fennáll a szorongás, annál nehezebb változást elérni. Abban az esetben is felmerülhet a gyógyszerszedés szükségessége, ha a tünetek tartósan fennállnak és eddigi terápiás kísérletek nem hoztak változást. A harmadik eset, amikor javasolt a gyógyszer alkalmazása, ha depressziós tünetek is jelentkeznek a szorongásos tünetek mellett.
Mit jelent a túlzott mértékű szorongás?
Felmerülhet bennünk, hogy mit is jelent pontosan a túlzott mértékű szorongás. Ennek eldöntése mindig csak az adott eset ismertében és megfigyelése után lehetséges, de talán az alábbi eset jól érzékelteti, hogy milyen lehet ez az extrém mértékű szorongás. Előfordulhat, hogy a szelektív mutista gyerekek például erős fájdalom esetén sem adnak hangot. Találkoztam olyan esettel, hogy egy SZM kislány lábára valaki rárakott egy széket, mely nagy fájdalmat okozott a számára, de nem szólt, nem kiáltott, az ápolók csak azt vették rajta észre, hogy folynak a könnyei.
A kutatások a gyógyszerek közül az SSRI (selective serotonin reuptake inhibitor) kezelést önmagában vagy a viselkedésterápia melletti kiegészítő terápiaként is hatékonynak találták. Az SSRI terápia segít a gátlásosság oldásában, csökkenti a szorongást és hangulatjavító hatású. Emellett egyéb gyermekkorban adható szorongásoldó gyógyszer alkalmazása is felmerülhet, melynek mérlegelése mindig gyermekpszichiáter feladata.
A gyógyszerszedés kapcsán gyakori aggodalom szokott lenni, hogy olyan mellékhatásokat okozhatnak, aminek a szülők nem akarják kitenni a gyermeket. Nagyon fontos tudni, hogy különösen a kisgyermekek esetében nagyon szigorú a gyógyszerek alkalmazási előirata és az orvosok csak indokolt esetben tesznek javaslatot a gyógyszerszedésre. Amennyiben aggodalmunk merül fel a gyógyszer kapcsán, akkor ezt mindig az adott kezelőorvossal érdemes tisztázni, hiszen csak ő fog tudni pontos választ adni az adott eset teljes ismeretében.
Összességében elmondható tehát, hogy egyes esetekben szükséges lehet a mutizmus kezelése során a gyógyszer alkalmazására, de ez sohasem az elsőként választandó módszer és önmagában nem elegendő. Tehát sohasem a pszichoterápia alternatívájaként alkalmazandó hanem, csak mint a pszichoterápia kiegészítője.
Ha szeretnéd, hogy a benned keletkező nehézségekkel könnyebben megbirkózz, akkor tarts velem a Lélekmelengetők sorozatban is.
