Elgondolkoztál azon, hogy a fizikai kontaktus: simogatás, ölelés mennyire alapszükséglete az embernek, de leginkább a gyermeknek? A fizikai kontaktus megteremtése, ismétlése, gyakorisága nagymértékben befolyásolhatja a gyermekek, de a felnőttek biztonságérzetét egyaránt. Az érintés iránti vágy nagyon erős bennünk, mert az érintés jelenti a közelséget, a melegséget a kapcsolatban.

A fizikai kontaktus igénye ösztönösen jön az emberből

Legalábbis általában. Vannak persze kivételek, de annak is oka van. Ezt most nem kívánom boncolgatni.

Nézzük a legalapvetőbb, és legtermészetesebb fizikai kontaktus példákat.

Amikor az újszülött gyermeked sír, felveszed és átöleled, megsimogatod; amikor leesik és megüti magát, akkor szintén átöleled, megsimogatod; amikor valami nehézség adódik, akkor szintén átöleled. A legtöbb gyermek automata módon szalad az anyjához (apjához), amikor valami „baj” éri, és azt szeretné, hogy öleljék meg, simogassák meg őt, ami által megnyugszik. Az érintésnek szinte csodatévő energiája van, ugyanis az érintés, simogatás felülírja a fájdalomérzést.

A fizikai kontaktus több terápiás módszer egyik eszköze

Betegek embereknél megfigyelték, hogy akiket sokat simogattak, ölelgettek, azok hamarabb meggyógyultak. Tehát – ahogy gyermekünknél is tapasztaljuk – a fájdalmak csökkennek, a megnyugvás előbb bekövetkezik, és nagyobb a biztonságérzetünk a fizikai kontaktus által.

Többféle terápiás megközelítés is igazolja, hogy a gyereknek adott, illetve gyerekkorban kapott érintés, simogatás, ölelés, a ringatás újraélése vagy pótlása gyógyító hatással bír. Erre alapoznak a különféle szenzoros integrációs terápiák, mint az Ayres-terápia, TSMT. Ezen kívül az állatasszisztált terápiák, valamint a csecsemő- és gyermekmasszázs.

A modern társadalmi elvárás nem kedvez a fizikai kontaktus kiszolgálásának

Mit hallunk általában? Neveljük önállóságra a gyereket. Aludjon el egyedül, foglalja el magát egyedül, végezze el a korának megfelelő alap tevékenységeket egyedül. Ez eléggé annak irányába mutat, hogy távolságot tartunk gyermekünktől, és ezzel a fizikai kontaktus is egyre ritkább lesz. Azt gondoljuk, hogy az ölelgetéssel, simogatással „csak” elkényeztetjük a gyermeket, és éppen hogy magunkhoz édesgetjük őt. Ezzel háttérbe kerülnek az ölbe vevős, dögönyözős, birkózós játékok is. Egyre inkább az tapasztalható, hogy nem a szülő olvas gyermekének, hanem a tv-ben, telefonon néz és hallgat mesét a gyermek, vagy éppen a telefonos, számítógépes játékokkal játszik és nem a szülővel. Ezzel pedig teljesen lecsökken, szinte eltűnik a fizikai kontaktus, ölelés, simogatás a mindennapokból.

Miért utasíthatja el (nemcsak) szelektív mutista gyermekünk a közeledést?

Szelektív mutista gyermekeknél gyakori, hogy egy-egy sérelem, nehézség esetén teljes elutasítást mutatnak a simogatásunk, ölelésünk iránt.

Mi lehet ennek az oka?

Ha valaki szorong, kevés az önbizalma, nem érzi magát komfortosan társas helyzetekben – mint a szelektív mutista gyermekek is általában – akkor nem meglepő, hogy kerüli az érintést, illetve úgymond tiltakozik, vagy elutasítást fejez ki egy-egy közeledő, érintő, ölelős magatartás ellen. Ekkor még inkább rá irányul a figyelem, középpontba kerül, ami még bizonytalanabbá teszi, szorongása pedig növekszik. Holott a fizikai kontaktus éppen a szorongás oldását segíti. Tehát nincs könnyű dolgunk.

Vannak azonban helyzetek, amikor nem maradnak szavak, és az érintés lesz a minden. Ezzel fejezzük ki az együttérzést, a bátorítást a megnyugatást. Ne adjuk fel!

Ezeknek a gyermekeknek éppúgy szüksége van a fizikai kontaktusra, mint másnak, csak náluk ez egy folyamatot képez, amihez nekünk igazodni kell. Nem jelenti azonban azt, hogy egyáltalán ne alkalmazzuk.

Fejezzük ki gyermekünk felé a fizikai kontaktus fontosságát

Ha kérésünk, mondanivalónk mellé illesztjük az érintést, simogatást, ölelést, akkor még nagyobb hatást érünk el. Ilyenkor nem direktben találkozik a gyermek az érintéssel, hanem valami más kapcsán, és az érintés egy megerősítés lesz. Ez rá is pozitívan fog hatni, nagyobb hatást érünk el vele, és a nehéz helyzetekben is egyre inkább engedni fogja, hogy közeledjünk felé, illetve hogy meg is simogassuk, majd át is öleljük.

Eljátszhatjuk ezt a kedvenc plüssével is játék közben. Amikor szerepjátékot játszunk, akkor ezeket az érintős, ölelős mechanizmusokat nagyszerűen szemléltethetjük gyermekünknek.

A szorongás oldásában szintén nagy szerepe van a fizikai kontaktusnak.

Nézzünk példákat:

  • ha fél gyermekünk valamitől, akkor megfoghatjuk a kezét,
  • ha igényli a közelségünket egy helyzetben, akkor vegyük ölbe,
  • vagy mondjuk neki ezt: Gyere, ülj az ölembe és beszélgessünk!,
  • vagy: Fogd meg a kezem és meséld el, hogy mi történt az oviban/suliban/valahol!,
  • ha nem tud elaludni, akkor simogasd meg a hátát,
  • ha szeretnénk valamit elérni nála, akkor közeledjünk felé és érintéssel nyomatékosítsuk a szándékunkat (pl: Azt szeretném, hogy pakold össze a játékaidat (közben megérintem a karját). Szerinted menni fog?)

Fontos, hogy figyeljünk gyermekünk jelzéseire és arra mindig reagáljunk. Lehet, hogy nekünk lesz diszkomfortos egy-egy szituáció, de nekünk is tanulni, változni kell. Ugye? Megint az önismeret, gyermekünk ismerete, illetve a fejlődés és tanulás.

Ebben segítségedre lehet A Beszédmumus könyvben található Munkafüzet, ami mind gyermeked, mind saját magad minél részletesebb, mélyebb megismerését segíti elő. Ráadásul a lényege, hogy időről-időre újra előveheted, kitöltheted, és láthatod, miben sikerült változást elérni.

De hát én sem vagyok ölelgetős típus!

Igen előfordul az ilyesmi. Utánajártál már, hogy ez nálad miért van így? És ez jó így? Megvizsgáltad mi a kellemetlen neked a fizikai kontaktusban? Milyen félelmeid vannak? Van esetleg konkrét oka? A te feladatod az, hogy ennek utánajárj.

Mindenesetre mindenki azt szeretné, hogy gyermekéből olyan felnőtt váljon, aki magabiztos, felelősségteljes, mer szembenézni a nehézségekkel, küzdeni, stb. A leírtakból egyértelműen kiderül, hogy az érintés, ölelés, simogatás mind ezt szolgálják.

Ha szeretnéd, hogy a benned keletkező nehézségekkel könnyebben megbirkózz, akkor tarts velem a Lélekmelengetők sorozatban is.