Kiborulás és a Pozitív Fegyelmezés

Amikor gyermekünk elkezd sírni, hisztizni, sokszor nekünk sincs türelmünk a helyzetet megfelelő módon kezelni, kiborulunk, elegünk van. Ilyenkor sem történik katasztrófa, de azért érdemes kipróbálni és megtanulni azokat a kezelési lehetőségeket, módszereket, amelyeket a pozitív fegyelmezés ajánl.

Miért nem mindegy, hogy miként kezeljük a nehéz helyzeteket, kiborulásokat?

Mert az, hogy miket mondasz gyermekednek nagyban befolyásolja önbecsülését, magabiztosságát, biztonságérzetét.

Tehát vigyázz a szavakkal, intelmekkel!

Pozitív fegyelmezés témában eddig megjelent cikket az alábbi linken is olvashatsz:

Pozitív Fegyelmezés és a szelektív mutizmus

Egy-egy kiborulás esetén a kérdés megfogalmazása nagyon fontos!

Tegyél fel neki motivációs kérdéseket:

  • Szerinted most mi lenne a helyes?
  • Szerinted most mi a következő lépés?
  • Hogyan tudnád/tudnátok ezt a helyzetet békésen megoldani?
  • El tudod mondani, hogy mi a baj?
  • El tudod mondani, hogy mit szeretnél?

Érdeklődő kérdések:

  • Mi történt? (hagyd, hogy ő beszéljen)
  • Mit szerettél volna elérni?
  • Hogy érzed magad azzal kapcsolatban, ami történt?
  • Mit tanultál belőle?
  • Hogyan lehetne helyrehozni?
  • Mit kellene legközelebb másképp csinálni, hogy azt érd el, amit szeretnél?

Legyél kedves és határozott egyben:

  • Fogadd el az érzéseit, azt mondd is ki, és aztán mondd azt, amit csinálni kell. Pl: Szomorú, hogy most abba kell hagyni a játékot, És most ideje fürödni.
  • Értsd meg őt! Pl: Megértem, hogy pakolni unalmas, És mégis meg kell csinálni. Vagy: Megértem, hogy dühös vagy, és most menjünk csináljunk rendet/hozzuk rendbe a dolgokat.

Próbáld ki a fent felsorolt lehetőségeket. Nem mindegyik és nem minden helyzetben lesz azonnal hatékony. Ki kell tapasztalnod, hogy nálatok mi működik leginkább.

Kezdd el most!

További Pozitív Fegyelmezés eszközöket nézhetsz meg videón is a Beszédmumus Videóműhelyében:

Beszédmumus youtube csatorna

FONTOS!

Ha egy folyamat, egy nehéz helyzet arról szól, hogy mi mondjuk, hogy mit szabad, mit nem szabad, mit várunk el, és neki nincs beleszólása semmibe, akkor nem jó úton vagyunk.

A gyermek is részese kell legyen a folyamatnak. Vele együtt, közösen kell megtalálni a megoldást. Még ha nekünk nehéz is ebben a helyzetben türelmesnek, megértőnek lenni, higgadtnak maradni, akkor is meg kell próbálni.

Ha nem megy, és kiabálás vagy fenyegetés a vége, az sem baj, de ilyenkor érdemes elmondani, a gyermeknek, hogy Te is mérges voltál, nem tudtál türelmes lenni, és megnyugtatni, biztosítani a gyermeket afelől, hogy Te megérted őt, mellette vagy, és segíteni szeretnél neki.

Ha szeretnéd gyermekedet még inkább segíteni, illetve a szelektív mutizmus által felvetődő kérdésköröket mélyebben szemügyre venni, akkor tarts velem a Lélekmelengetők rovat cikkeiben is.

Ha pedig úgy gongolod, bizalmat szavazol nekem, és szeretnél más szemszögből is rálátni a szelektív mutizmus témára, illetve támaszt, útmutatást, segítséget kapni egy-egy nehéz helyzetre, valamint még jobban megismerni gyermekedet és saját magadat, akkor olvasd el A Beszédmumus könyvet is. A képre kattintva megnézheted az ajánlatokat.

A_beszedmumus