Írd meg a saját történeteteket!

Előfordult már veled, hogy jól esett volna olyan valaki segítsége, támogatása, aki hasonló cipőben jár, hasonló nehézségekkel küzd a szelektív mutizmus területén?

És gondoltál már arra, hogy Te segíts, Te támogass mást nehéz helyzetben?

Ezt most megteheted!

Megéléseitek, tapasztalataitok reményt, kitartást adhatnak másoknak!

A gyermekeink (szelektív) mutisták, ugyanazzal a problémával küzdenek/küzdünk, de amikor meghallgatjuk egymás történetét, akkor jövünk rá, hogy mégis mennyire különbözőek gyermekeink is, és mi is.

Vannak hasonlóságok, átfedések, de ha valaki elkezd mesélni, akkor látjuk meg a történet egyediségét.

Ami valamelyikünknek nehézség, a másiknak lehetséges, hogy sima ügy, és így fordítva is. Megvan a maga szépsége, a maga nehézsége.

Bekerülve a közösségbe (óvoda, iskola) újabb nehézségeink akadnak. Sok pedagógus nem ismeri a mutizmus kifejezést, nem tudja mivel áll szemben, mit kellene csinálnia egy mutista gyermekkel. Vannak viszont olyan pedagógusok is, akik már találkoztak ilyen esettel, és segítőkészek, együttműködőek mind a gyermekkel, mind a családdal.

Mindannyian küzdünk a problémáinkkal, elfáradunk, olykor kétségbeesünk. Ilyenkor jön a segélykiáltás: Segítsen már valaki!, Mikor lesz ennek vége? De merünk segítséget kérni? A lelki problémával megküzdeni sokkal nehezebb, mint egy egyszerű fizikai nehézséggel.

Jól jön egy sorstárs a bajban

 

Szükségünk van támaszra, megnyugtatásra. A tudat, hogy nem vagyunk egyedül, már sokat segít. Amikor pedig látjuk, hogy a nehéz helyzetekre is létezik megoldás, akkor erőre kapunk. Szembesülünk azzal, hogy érdemes harcolni, kitartónak lenni, mert meg fog térülni a befektetett energia, mind gyermekünk, mind a magunk számára.

A saját magunk, illetve gyermekeinkkel kapcsolatos problémákat lehet, hogy sokkal nehezebb egy úgymond ismeretlen embernek elmondani, de mivel a nehézségeink hasonlóak, sokkal könnyebben és egyszerűbb módon megoldásokat találhatunk egy olyan közösségben, ahol szinte ugyanazokat az érzéseket élik meg a szülők és talán a gyermekek is.

Arra kérlek – akár SZM szülő, akár pedagógus vagy -, oszd meg velem a TE/TI, saját történeteteket, hogy más család számára segítség lehessen.
Amit te már végigjártál, megtanultál, add át sorstársaidnak, hogy nekik könnyebb dolguk legyen.

Hogyan zajlik a folyamat?

  • A lentebb található űrlapon tudod megírni a történetet, és elküldeni nekem a Küldés gombra kattintva.
  • Amit írsz, azt csak én fogom látni, adataidat bizalmasan kezelem.
  • Az általad megírtakból fogok szerkeszteni egy bejegyzést a beszedmumus.hu oldalra.
  • A megszerkesztett anyagot megjelenés előtt elküldöm neked e-mailben, hogy beleegyezésedet add a megjelenéshez.
  • A bejegyzés név nélkül fog kikerülni az oldalra, tehát anonimitásod garantált.

Ha esetleg hosszabb időre van szükséged ahhoz, hogy megírd, amit szeretnél, akkor e-mailben is elküldheted az írásodat az info@beszedmumus.hu e-mail címre. Ebben az esetben a tárgy mezőbe írd be, hogy: SAJÁT TÖRTÉNET.

Önzetlen segítségedet és mások támogatását előre is hálásan köszönöm!

Adél és kisfia története

Adél és kisfia története

Kisfiammal szinte szimbiózisban voltunk az első években. Folyton bújt, az ölemben ült, kb. 3 éves koráig szoptatott baba volt.

bővebben
Mária és fia története

Mária és fia története

Németországból hazatérve, az óvodával kezdődtek a problémák. A mindig vidám, pozitív, mosolygós fiamból lett egy depressziós kisfiú.

bővebben